Kis mértékű eltérés a rangsorban, drámai változások a pénzügyi teljesítményben. A „Football Clubs’ Valuation: The European Elite 2021” című jelentés a 32 legjelentősebb európai futballklubot rangsorolja a vállalati értékük (Enterprise Value – EV) alapján, immár hatodik éve. A Real Madrid maradt a legértékesebb klub, míg a Barcelona megelőzte a Manchester United csapatát, megszerezve a 2. helyet. Főként a koronavírus világjárvány hatásai miatt azonban – az éves jelentések során először – a legjobb 32 klub összesített vállalati értéke éves összehasonlításban csökkent.

Főbb következtetések:

• A Real Madrid már a harmadik egymást követő évben őrizte meg a pozícióját, mint a legértékesebb európai futballklub, megelőzve a Barcelona és a Manchester United csapatokat.
• A top 10-ben a Paris Saint-Germain a 8. helyre lépett előre, megelőzve a Tottenham Hotspurt, míg a Juventus visszatért a top 10-be az Arsenal kiszorításával, amely hat helyet veszített a rangsor első, 2016-os kiadása óta.
• Az Atalanta, a Marseille és a Fenerbahçe újak az idei rangsorban, míg a West Ham United, az Athletic Club Bilbao és a Beşiktaş kiesett a 32-es elitből.
• Az évek óta tartó folyamatos növekedés után a 32 topklub összesített vállalati értéke 6,1 milliárd euróval (15%-kal) csökkent az előző évhez képest.
• A világjárvány a legnagyobb mértékben a közvetítési és a meccsnapi bevételekre volt hatással, míg a kereskedelmi bevételek enyhén növekedtek, főként a válság kezdete előtt kötött megállapodásoknak köszönhetően.
• A 32 legnagyobb klub közül csak hét jelentett nettó nyereséget, míg egy évvel korábban 20 nyereséges klub volt.

A világjárvány miatt csökken az elit klubok vállalati értéke

A COVID-19 világjárvány hatásai egyértelműen megmutatkoztak Európa legjelentősebb futballklubjainak pénzügyi teljesítménymutatóiban. A KPMG Budapesten működő Football Benchmark csoportjának éves jelentéseiben először fordult elő, hogy az előző évi résztvevők vállalati értéke éves szinten csökkent, és ennek következtében az előző évhez képest a 32 legjelentősebb európai futballklub összesített vállalati értéke is 15%-kal csökkent (6,1 milliárd euróval), 33,6 milliárd euróra, ami alig magasabb csak a 2018-as értéknél. Míg tavaly mindhárom dobogós klub növelte a vállalati értékét (a Real Madrid 8%-kal, a Barcelona 19%-kal, a Manchester United pedig 4%-kal), ezúttal 16%-os, 10%-os, illetve 20%-os visszaeséssel zárták az időszakot. Ugyanez a három klub most a 3 milliárd eurós érték alá esett, miközben tavaly meghaladták ezt a szintet.

A vállalati érték általános csökkenése mögött az áll, hogy a 32 klub működési bevételei visszaestek – szemben a COVID előtti öt szezonban tapasztalt folyamatos növekedéssel –, és a jövedelmezőségük is romlott. A világjárvány a legnagyobb mértékben a közvetítési és a meccsnapi bevételekre volt hatással, míg a kereskedelmi bevételek enyhén növekedtek, főként a válság kezdete előtt kötött megállapodásoknak köszönhetően. A járvány hatása a klubok nyereségességében is megmutatkozik: a legjobb 32 klub közül mindössze hét számolt be nettó nyereségről, míg egy évvel korábban 20 nyereséges klub volt az elitben. A vállalati érték mostani, elsősorban a COVID-19 járványnak tulajdonítható15%-os csökkenése ellenére a 32 klub összesített vállalati értéke 2016-tól mostanáig 27%-kal nőtt.

A top 10 és a többiek: Két különböző üzleti közeg?

Az elemzés bemutatja, hogy a labdarúgó csapatok piramisának csúcsán álló klubok működési modellje hogyan tér el jelentősen a többi európai futballklub modelljétől, ami magyarázatot ad a klubok eltérő érdekeire és arra is, hogy mi áll a hátterében az Európai Szuperliga létrehozására irányuló, közelmúltban meghiúsult kísérletnek. Ha a teljes működési bevételt, a személyi jellegű költségek és a bevételek arányát, valamint a nettó eredményt nézzük, a top 10 klub jobban teljesített mindhárom területen mint a többi 22 klub együttvéve a vizsgált hat év mindegyikében. Az elmúlt szezonban például a top 10 klub működési bevételei a 32 klub összes bevételének közel 60%-át tették ki, míg az összesített nettó veszteségnek csak az egyharmadát.

A COVID-19 csapást mért az európai futballra

Az idei jelentésben külön fejezet elemzi a vírus széleskörű hatásait. A KPMG Football Benchmark becslése szerint az UEFA 55 tagszövetségének topligás klubjai együttesen a 2019/20-as szezonban várhatóan az összessített működési bevételükben 11%-os (2,5-2,7 milliárd eurós) visszaesést tapasztalnak éves szinten, ami a 2016/17-es szezonban elért szintnek felel meg. A játékosok értéke sem maradt érintetlen – az 500 legértékesebb játékos összesített piaci értéke 2020 februárja és 2021 áprilisa között 10%-kal csökkent. Megdöbbentő képet adnak a COVID-19 következményeiről a a 2019/20-as szezonra vonatkozó nettó eredményadatok is. Nyolcvan klub, köztük az összes európai futballóriás, amely eddig nyilvánosságra hozta pénzügyi eredményeit, összesen 2,04 milliárd euró nettó veszteséget könyvelt el: ez azt jelenti, hogy az UEFA kereteiben működő mintegy 700 első osztályú klub nagyjából 10%-át kitevő minta már a 2019/20-as szezonban több veszteséget termelt, mint az összes csapat által regisztrált 1,7 milliárd eurós negatív rekord 2010/11-ben.

Reformokra van szükség

A globális egészségügyi válság felszínre hozta a futballklubok üzleti modelljeiben már meglévő alapvető problémákat is.
“A labdarúgás mai, összetett rendszerében holisztikus megközelítést alkalmazó, valamennyi érdekelt fél bevonásával megvalósuló reformokra van szükség. Az irányítás felülvizsgálata, a ligák méretének csökkentése és a meccsnaptárak racionalizálása, a sportérték és a pénzügyi kiszámíthatóság egyensúlyának megteremtése, regionális ligák létrehozása a kisebb nemzeti bajnokságok összevonásával, és nem utolsósorban szigorúbb költségellenőrzési mechanizmusokra összpontosítva az FFP újratervezése – néhány a megfontolandó reformok közül"” hangsúlyozta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatásainak globális vezetője és a jelentés szerzője.

„Az iparági érdekeltek évek óta egyéni pozícióikra összpontosítanak, hogy megvédjék saját szervezetük érdekeit, anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy az elvárásaik és az ambícióik milyen hatást gyakorolnak az iparág egészére. Minden félnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, hogy a labdarúgás az elmúlt években a fogyasztói szokások fejlődése és a digitalizáció nyomán alapvető átalakuláson ment keresztül, ami az iparág globalizációjához vezetett, és ebből főként a nagy klubok és ligák profitáltak. Az európai labdarúgás helyzetének javításához példátlan rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden szinten, minden fél részéről. Nincs más mód a labdarúgás megmentésére és fenntarthatóvá tételére, amely minden érintett fél, mindenekelőtt a játékosok és szurkolók javát szolgálja" zárta mondanivalóját Andrea Sartori.