Ám a kertgondozás, növényápolás kapcsán vallott nézetei merőben túlmutatnak azon tradicionális iskolákon, melyek a folytonos agresszív beavatkozást képviselik.

Szomoru Miklós A kertész kertje profiljával vált ismertté a kertbarátok körében (azóta már Egy kertész kertje Pilisszentkereszten néven bukkanhatunk rá a közösségi oldalakon); tanácsaival, YouTube-videóival sok ezer embert inspirál és támogat az ökotudatos kerttervezésben.

Saját otthonát is rendszeresen megnyitja az érdeklődők előtt, az elmúlt hetekben pedig egy lebilincselő előadással roadshow-zott országszerte, amelyen őszintén vallott munkásságáról, kertészeti pálfordulásáról is. A „Szeress otthon lenni, szeress a kertedben lenni!” című előadásán olyan jó gyakorlatokat osztott meg, amelyek a kertnek és a kertésznek egyaránt kedveznek. Nemcsak módszerei, hanem kertészeti hitvallása is szemléletformáló: a kemény munka helyett kertünk az öröm és a feltöltődés forrása is lehet (kellene, hogy az legyen). Hogy megugorjuk ezt a szintet, szakítanunk kell sok régi beidegződéssel, ám megéri: lehet lazán, időt és energiát spórolva, és egyben környezettudatosan kertészkedni. Ez egy mindenki számára win-win helyzet. Az alábbi cikkben erről olvashattok részletesen.

Két évtizedes praxis

Miklós gyerekkorától kezdve rajong a természetért, így azon szerencsések közé tartozik, akiknek a pályaválasztás nem jelentett kihívást. Ám 20 éves munkássága alatt szemlélete sokat formálódott. A kertészmérnöki egyetemről kirepülve, a legnagyobb lelkesedéssel és a magával hozott munícióval látott neki szakmájának, de hamar csalódnia kellett. Hiába végezte munkáját szívvel-lélekkel, az eredmény nem volt kielégítő: az általa tervezett kertekben betegségek, hiánytünetek mutatták meg magukat. Egy idő után ezért feltette magának a kérdést: mit csinálhat rosszul? És szerencsére itt nem állt meg: elkezdte keresni a válaszokat.

Szomoru Miklós, a hazai „angolkertész”

Egy évtizeddel ezelőtt az ökológiai kertgondozás még nem örvendett itthon akkora népszerűségnek. Műtrágyák, permetek, mesterségesen befolyásolt talajélet, tujasövény és túlgondozott pázsit: ezek voltak a népszerű kertészeti irányok. Miklós ezért a nemzetközi szakirodalomban kezdte keresni az alternatív megoldásokat. Sokan a hazai angolkertészként tartják őt számon, és valóban: saját bevallása szerint sokat inspirálódott a külföldi kitérőiből, és pilisszentkereszti kertjét is „ a hazai klímához igazítva – angol mintára alakította ki. A szakmai tanulmányokon túl a vizuális élményekből is sokat merített: megindító volt látnia a szabadjára engedett angol királyi parkokat, ahogy a vadvirágos rétek ölelésében lüktetett a természet. A rövidre nyírt pázsit helyett itt az ösvényekkel tarkított, derékig érő növénytakaróban megannyi élőlény talált magának otthont a város szívében, szelíd bizonyosságként hirdetve: kertészkedni másképp is lehet.

Cseréld a gyepet erdőkertre!

Élelmiszer-biztonságunk alapját a kertünkben is meg tudjuk teremteni, komplex fás rendszerek tervezésével pedig más funkciókat is elláthatunk.

Kertészeti paradigmaváltás: nem a természet ellen, hanem vele szövetségben dolgozni

Ez a kertészeti megvilágosodásának mottója és egyben a válasz is arra, miért nem működhetett az, amit korábban csinált. A természetet nem kell legyőzni a kertben, a felesleges versengésből hosszú távon nem kerülhetünk ki győztesen. A jó kertész a természettel együttműködik, folyamatosan megfigyel, és néha a beavatkozás helyett teret enged a magasabb erőnek.

Valójában korszakos szemléletváltás ez, és jóval túlmutat a még nagyszüleinktől megörökölt tradíciókon is, hogy a kert kizárólag a kemény munka terepe, a folyamatos harc a gyomok, kártevők ellen. Ha a természettel együttműködve munkálkodunk, és a beavatkozás helyett engedünk a természet önszabályzó mechanizmusainak is, azzal mindenki jól jár: a kert él és virul, a kertésznek kevesebb feladat, és annál több öröm jut a kertjében.

Csodás angolkert a Pilisben: 500 négyzetméternyi virágos kertrészen 4000 növény él együtt.

Mindennek az alapja a talaj

Szomoru Miklós saját kertjében kezdett új módszerekkel kísérletezni. És nem volt egyszerű dolga: pilisszentkereszti telkének anyagos talajával kellett megbirkóznia. Megfontolandó tanács: mielőtt előkapjuk az ásót és a zsákos virágföldet, hogy tucatszám telepítsük a növényeket, első lépésként a talajjal kell foglalkoznunk; a jó táptalaj az egészséges kert feltétele.

Miklós a teljes talajcsere helyett talajoltással javította a föld minőségét (és mindenkit óvva int a teljes talajcserétől): első körben 10 centi vastag komposztréteget terített szét forgatás, ásás nélkül. A talajjavítás során a cél a talajélet felpezsdítése: segíteni, hogy a jótékony gombák, baktériumok elszaporodjanak a kertben. Ehhez kiváló segítség a szerves komposzt (egy maroknyi komposztban 8 milliárd élőlény található!), használhatunk továbbá szerves trágyát, huminsavat (a lignit oxidált változata), a kötött talajra pedig a perlit, a zeolit, az alginit adagolása is javasolt. Ha pedig megágyaztunk növényeinknek, a tápanyag-utánpótlásról később sem szabad megfeledkeznünk. És szerencsére ehhez minden rendelkezésünkre is áll a saját kertünkben.

Ilyen volt: a kert kialakítása előtt az agyagos talaj feljavítása jelentett kihívást.

Komposzt: a fekete arany, avagy a nagymama kamrapolca

A komposzt a legértékesebb kincsünk a kertben, sajnálatos módon azonban itthon a komposztálási kultúra még mindig gyerekcipőben jár. A szerves hulladék kertünk fontos alkotóeleme, amelyet helyben újraértékesíthetünk, ideje lenne elkezdeni másképp tekinteni rá.

A komposzt az állati eredetű trágyával szemben nem adagolható túl. A növények kondíciójának javítására 2-3 centi vastagon szórhatjuk köréjük (nem kell bedolgozni). Miklós találó hasonlatával élve a komposzt a növényeink számára olyan, mint a nagymama kamrapolca: mindig rendelkezésre áll valami finom és egészséges, ha megéheznének, szemben a műtrágyázással, ami inkább egy gyorsétkezdéhez hasonlatos. Miklós káprázatos, négy évszakos kertjében nem használ semmilyen permetet, szintetikus vegyszert, cserébe fekete nadálytőből, csalánból készült levekkel kondicionálja növényeit.

Komposzthagyó mulcs

Szomoru Miklós kertészeti kultúrájának talán legérdekesebb pontja a közvetlen komposztálási technikája. A kertben, a háztartásban keletkező szerves hulladékot nem gyűjti külön ládába, hanem mulcsként azonnal felhasználja a növények körül. Az így visszapótolt szerves anyag közvetlenül alakul át értékes tápanyagforrássá, miközben a talajtakaró véd az erózió, a kiszáradás ellen is. Valójában a mulcsozás az emberi beavatkozástól mentes természetes mintát utánozza, a sűrű ültetéssel kiegészítve egy idő után pedig a gyomlálást is elfelejthetjük. Nincsenek csupasz foltok a kertben: Miklós 800 négyzetméteres organikus kertjében 4000 növény él együtt.

A komposzthagyó mulcsozási technikával nemcsak növényeinket részesítjük királyi bánásmódban, hanem rövid és hosszú távon is sok időt spórolhatunk vele. A jól kondicionált, erős növények a betegségekkel, kórokozókkal szemben ellenállóak, ha pedig vegyszerek helyett a természetre bízzuk a kertünk karbantartását, a biológiai sokféleség megóvását is támogatjuk.

Négy évszakos kert a hazai klímát kedvelő növényekkel: a pilisszentkereszti kertben mindig virágzik valami.

Növényvédelem: durva horrorfilm a kertben

Ha a kertünk egyensúlyban van, a növényvédelemmel nem lesz sok dolgunk. Miklós is a rovar- és madárbarát kert híve. Egy egészséges ökoszisztémában a természet önszabályzó rendszere kiválóan működik: a táplálékláncban mindenki mindenkit meg akar enni (és meg is eszik). A kertész pedig hátradőlhet. Miklós így tárt karokkal fogad minden élőlényt a kertben, legyen az róka, borz, pocok, béka, sikló, csiga vagy sün.

És még egy jó példa Miklós kertjéből arra, hogyan csökkentsük a kártevők miatt érzett aggodalmunkat. Hobbikertészkörökben ilyentájt a tetvek megjelenése okozhat kellemetlenségeket. Miklós azonban a hívatlan vendégeket is örömmel fogadja. A betetvesedett bodza jelzőnövényként árulkodik az invázióról, ám ha nem avatkozunk közbe, ez azt is jelenti, hogy a tetvek segítségével felszaporodnak a katicák a kertben, akik később nagy segítségünkre lesznek a kártevőirtásban. A katicabogarakon kívül a levéltetű további 80 fajnak biztosít élelmet, akik kertünk állandó és hasznos lakói lehetnek, amennyiben táplálék biztosításával becsalogatjuk őket magunkhoz.

A szerves hulladék a kertünk kincse

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, micsoda értékről mondunk le, amikor a kerti hulladékot zöld zsákokba tömködve a helyi hulladékszállító rendelkezésére bocsátjuk. (És mennyi felesleges munkát is generálunk ezzel magunknak!) A kertészeti szemléletváltás fontos lépése, hogy átértékeljük a „hulladék” fogalmát. A kert nem a nagytakarítás helyszíne: az elhalt növényi részek csak számunkra nyújtanak kellemetlen látványt, valójában a természet körforgásának fontos stációi. Ha könnyen fenntartható oázisra vágyunk, a hazai klímához válasszunk növényeket, törekedjünk a változatosságra, engedjünk teret a természetnek, és komposztáljunk, komposztáljunk, komposztáljunk!

Képek: A kertész kertje