Azonban a természet ébredése nem mindenkinek csoda, a pollenekre allergiások számára ez az időszak felérhet egy rémálommal. Ráadásul az enyhe téli időjárás miatt sokszor már jóval március előtt elkezdődhet a szenvedés.

Általában a szélbeporzású növények okozzák a panaszokat, hiszen a szél mindenhová elszállítja a könnyű kis pollenszemcséket. Megtapadnak a bőrön, a ruhán, a tárgyakon, bejönnek a lakásba az ablakokon keresztül, szinte egész nap irritálva a pollenérzékenyeket. A rovarbeporzású fák pollenjei általában nehezebbek, nem szállnak olyan mennyiségben a levegőben, ezért ritkábban okoznak panaszokat. A korán virágzó, barkás növények szezonja általában február végén, március elején – enyhe teleken akár korábban – elkezdődik, aztán áprilisban, májusban és júniusban a különböző fűfélék pollenjei uralkodnak a levegőben, a gyomnövények pedig júliustól vagy augusztustól virágoznak.

Melyek a leginkább allergén növények a tavaszi időszakban?

Nagyon erős allergén az égerfa, a mogyoró és a nyírfa pollenje, ezek okozzák a legtöbb és legerősebb panaszokat. A kőris, a platán, a tölgy, a fűz és a nyárfa mérsékelten allergén.

Hogyan lehet felkészülni az allergiaszezonra?

Tekintettel arra, hogy az apró pollenszemcsék óriási távolságra eljuthatnak, teljesen elkerülni nem lehet őket, de meg kell próbálni minimálisra csökkenteni a velük való találkozást.

• A belső terekben a klímaberendezésekbe szerelhető pollenszűrőkkel, a külső környezetünkben pedig gyomirtással, fűnyírással, az allergiát okozó fák kivágásával csökkentsük a koncentrációt!
• Mivel a pollenkoncentráció reggel 6 és déli 12 óra között a legmagasabb, lehetőleg ne tartózkodjunk ebben az időszakban a szabadban!
• Kerüljük a szabadtéri munkavégzést, sportolást!
• Használjunk maszkot a pollenek kiszűrésére!
• A lakásunk, autónk ablakait tartsuk zárva, hajnalban vagy késő este szellőztessünk, amikor már kisebb a koncentráció a levegőben!
• A nap folyamán a hajunkba ragadt nagy mennyiségű pollent az esti hajmosással távolítsuk el!
• Napközben folyó vízben többször mossunk kezet, majd arcot!
• A pollenek megkötésére használjunk krémet az orrnyílások környékén!
• Fiziológiás sóoldattal mossuk ki az orrnyílásainkat!
• Szemtünetek esetén használjunk napszemüveget és műkönnyet!
• Ne fogyasszunk propoliszt, mézet, virágportartalmú készítményeket és gyógynövényteákat!

Az égerfa barkája
Forrás: Canva

Specifikus immunterápia

Az egyetlen kezelési mód, amely az allergiát kiváltó okra hat, az immunterápia, ám sajnos ez sem használ mindenkinek. Ezzel a módszerrel – akinél működik – megelőzhetjük az allergiás tünetek kialakulását. A pontos kiváltó ok csak részletes tesztek összevetésével állapítható meg. Mindenekelőtt alapos allergiavizsgálat szükséges. A kezelés sajnos hosszadalmas, költséges, és számos mellékhatása lehet.

Keresztreakciók

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek vagy fűszernövények allergénszerkezete hasonló lehet egyes virágporokéhoz, így a fogyasztásuk ugyanolyan allergiás tüneteket okozhat, mint maga a pollen. Ennek az a veszélye, hogy orális allergia szindróma is kialakulhat, amely gégeödémával járhat, életveszélyes állapotot idézve elő.

Kép forrása: greendex.hu
Tartalom: Krasznai Magda és Kraxner Helga: Az allergológiai betegségek kézikönyve

Milyen gyógyszerekkel lehet enyhíteni a kialakult tüneteket?

Számos biztonságos és szinte mellékhatások nélküli gyógykészítmény áll már az allergiások rendelkezésére. Ezek közül a legismertebbek az antihisztaminok, amelyek tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is elérhetőek, és az orrdugulást leszámítva enyhítik a szénanátha tüneteit. A dekongesztáns hatóanyagú készítmények orrdugulás ellen hatékonyak, mivel összehúzza az ereket az orrban, ezáltal csökkenti az orrnyálkahártya duzzanatát. Ezeket azonban szigorúan tilos 1–2 hétnél tovább használni, ugyanis krónikus orrdugulást okoznak. A pollen okozta tartós orrdugulásnak hatékony gyógyszerei a szteroidtartalmú, vényköteles orrspray-k, melyek csak helyileg hatnak, és a közhiedelemmel szemben a szervezetre nincs káros hatásuk.

A dekongesztáns hatóanyagú orrspray-ket tilos 1–2 hétnél tovább használni.
Forrás: Canva

Tavasszal virágzó növények

Éger

Az éger a nyírfafélék családjába tartozó nemzetség, körülbelül 30 faja ismert. Hazánkban a mézgás éger és a hamvas éger fordul elő leginkább, különösen a Dél-Dunántúlon, Somogy és Zala vármegyékben elterjedt. A sík területektől a hegyvidékig mindenhol megtalálható, legjobban a vizek, patakok mentén fejlődik. Enyhe időben már februárban vagy akár január végén is virágzásnak indulhat, de márciusban már biztosan számíthatnak kellemetlen tünetekre az égerfa pollenjére érzékenyek. Virágzása április végéig, május elejéig is eltarthat.

Mogyoró

A mogyoró is a nyírfafélék családjába tartozik, e név alatt pedig általában a közönséges mogyorót értjük. Magyarországon is honos, így a természetben is előfordul, kedvelt és egészséges termése miatt pedig számtalan kertben is megtalálható. Szélbeporzású, barkájának pollenjei az enyhe téli időjárás miatt mostanában már decemberben is kínozhatják az allergiásokat, de februártól mindenképpen készíthetik a zsebkendőket az erre érzékenyek. A virágzás március hónapban tetőzik, és egészen április végéig is eltarthat.

Mogyorópollenek
Forrás: Canva

Kőris

A kőris az olajfélék családjába tartozó növénynemzetség, rendkívül fajtagazdag, mintegy 70 különböző fajtát számlál. Életerős fa, amely jól tolerálja a nagyvárosi környezetet, ezért utcafrontok, parkok közkedvelt fajtája. Vízparti területeken is jól érzi magát, és a szárazságot is jól tűri. Általában szélbeporzású, de a virágos kőrist rovarok porozzák be. A kőris bőségesen és hosszan virágzik, néhány fajtája – köztük az Észak-Amerikából származó, özönfajként is nyilvántartott amerikai kőris – akár már februárban is elkezdheti szórni a pollenjeit. A rovarbeporzású fajták leginkább áprilisban virágoznak, ám ezek ritkábban okoznak tüneteket, mivel a pollenek nem szállnak úgy a szélben. A kőrisre érzékenyek újabb mélypontja május környékén várható, amikor a mediterrán térségből behurcolt olajfák kezdik meg virágzásukat.

Közönséges nyír

A közönséges nyír is a nyírfafélék családjába tartozik. Eredetileg az északi félteke fája, a magyarországi faállomány körülbelül a 0,2%-a nyír. Mindenhol megtalálható, de nagyobb mennyiségben a Nyírségben, illetve a délnyugati- és a nyugati országrészben fordul elő. Sokoldalú faipari hasznosítása és dekoratív külseje miatt igen kedvelt fafajta. Pollenszórása márciustól májusig várható, áprilisi tetőzéssel. Egyetlen barkája hatmillió virágporszemet is termelhet, ezért a nyírfasorok, a nagyobb állományok jelentős gondot okozhatnak az allergiásoknak.

A nyír egyetlen barkája hatmillió virágporszemet is termelhet.
Forrás: Canva

Platán

A platán a platánfélék családjába tartozó nemzetség. Eredeti előfordulási helye az amerikai kontinensen az Ontariótól délre egészen Guatemaláig, nyugatra pedig Kaliforniáig tart, az eurázsiai kontinensen pedig Olaszországtól egészen Pakisztánig, illetve Vietnámban és Délkelet-Kínában is őshonos fafajta. Hatalmas mérete és dekoratív formája miatt kedvelt díszfa parkokban és sétányok mentén, jól bírja a városi szennyezett levegőt, illetve azt is, ha a gyökerei az utcai ültetés miatt nem nőhetnek nagyra és szerteágazóra. Allergiás reakciókra leginkább áprilisban és májusban számíthatunk, amikor a termésről és a levelekről szóródó kis szőröcskék irritálhatják a szemet, az orrot, a fület és a torkot.

Tölgy

A tölgy nemzetségéhez nem kevesebb, mint 450 faj tartozik, kertjeinkben azonban csak néhányuk található meg. Hazánkban öt faja őshonos, a parkokban viszont amerikai fajokkal is találkozhatunk. Az Alföldön a kocsányos tölgy, a hegyvidékeken pedig a kocsánytalan tölgy fordul elő leginkább. Pollenje erősen allergén, de szerencsére a szezonja viszonylag rövid, illetve a városokban a pollenkoncentráció is mérsékelt marad. Virágzása április és május közé esik, ilyenkor érdemes elkerülni az erdőket.

Fűz

A fűzfa a fűzfafélék családjának névadó nemzetsége, melybe 600 faj tartozik, hazánkban pedig 11 faj őshonos. Vízpartokon, nedves réteken is gyakori, de akár magashegységeken is találkozhatunk törpe méretű fajaival. Egyik legismertebb fajtája a szomorúfűz, leginkább tópartok mentén találhatjuk meg. A kosárfonáshoz szükséges vesszőket is fűzfafajták adják: a kosárkötőfűz és a mandulafűz. Elsősorban rovarok porozzák be a virágaikat, de a pollent a szél is szállítja, így okozva allergiás panaszokat az érzékenyeknek. Barkája a jól ismert húsvéti barka, amelyet csak zárt állapotban érdemes beltérbe vinni, különben eláraszthatja pollennel a lakást. A fűzfára érzékenyek márciustól május végéig számíthatnak kellemetlenségekre.

A húsvéti barkát zárt állapotban vigyük a lakásba!
Forrás: Canva

Nyár

A nyárfa a fűzfalékék családjába tartozó nemzetség, az északi félteke mérsékelt éghajlati övében őshonos, így hazánkban is gyakori. Számos fajtája megtalálható, hegyvidéken például a rezgő nyár, homokos talajon a fehér nyár, ligeterdőkben a fekete nyár a gyakori, utóbbinak ismert változata a jegenyenyár. A közhiedelemmel ellentétben nem a nyár elején megjelenő repítőszőrös, vattaszerű termése okozza az allergiás tüneteket, ez „csupán” mechanikailag ingerelheti az orrot. Virágzása és pollenszórása legfőképpen márciusra tehető, ami április végéig is eltarthat, ilyenkor kell valódi allergiás tünetekkel számolnunk.

Pázsitfűfélék

A pázsifűfélék vagy perjefélék közé tartoznak a gyepeket alkotó fajok, illetve fontosabb gabonaféléink és számos dísznövényként ültetett növényünk is. Tekintettel arra, hogy rengeteg faj tartozik ide különböző virágzási időzítéssel, a pázsitfűfélék pollenszezonja hosszú ideig tart, és a pollenek már áprilistól kínozhatják az rájuk érzékenyeket.

Felhasznált irodalom: Krasznai Magda és Kraxner Helga: Az allergológiai betegségek kézikönyve