Hírek
2019. Július 20. 12:06, szombat |
Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Külföldre és belföldre is többet utaztak a magyarok tavaly
A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok bel-, és külföldi utazásainak száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom is emelkedett tavaly - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.
A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint a magyarok az előző évihez hasonló számban, de hosszabb időre utaztak belföldön: tavaly 14,4 millió többnapos belföldi utazást tettek, az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal 60,3 millióra nőtt. A lakosság több mint fele részt vett belföldi többnapos utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.
A KSH arra is kitért, hogy a Budapesten és Pest régióban, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50 százalékot, az ország más területein élők esetében azonban annak ellenére is elmaradt attól, hogy az Észak-Magyarországon és az Alföldön élők is nagyobb arányban indultak útnak, mint a megelőző évben.
A magyar lakosság 2018-ban az előző évit 12 százalékkal túlszárnyalva 23 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő 8,7 százalékkal 62 millió napra nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok, Olaszország, Görögország voltak.
A KSH ismertetése szerint folyamatosan nő a külföldi beutazások száma, 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő szintén nőtt 4,5 százalékkal, az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik.
Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások bővülésével. A magyar lakosság a belföldi többnapos turisztikai utazásaira 347 milliárd forintot fordított, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Tavaly a magyarok 888 milliárd forintot költöttek el külföldön, 8,7 százalékkal többet, mint 2017-ben.
A több napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásai 13 százalékkal nőttek, és elérték a 2067 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi kiadásainak 55 százaléka (1144 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, kiadásaik összege számottevően, 26 százalékkal nőtt.
A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból utazók 109 milliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon - olvasható az elemzésben.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 28. 08:22, csütörtök | Belföld
Két magyar film is díjat nyert a szicíliai Cataniában
A Semmelweis és az Elfogy a levegő című magyar filmek is díjakat nyertek a szicíliai Cataniában megrendezett KinEst Fest fesztiválon - közölte az MTI-vel a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán.
2024. November 28. 08:17, csütörtök | Belföld
Varga Mihály: a 2025-ös büdzsé egy új gazdaságpolitika költségvetése
A 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.
2024. November 28. 08:11, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Donald Trump megnevezte különmegbízottját az ukrajnai háború békés rendezése érdekében
Az amerikai elnökválasztás óta – semmibe véve az emberek akaratát – folyamatosan születtek azok a döntések, melyeknek egyértelmű célja, hogy ellehetetlenítsék Donald Trump számára az ukrajnai béketeremtést -
2024. November 27. 08:13, szerda | Belföld
Szijjártó Péter: magyar technológiával jöhet létre a keleti és a nyugati fizetési rendszerek harmonizációja
A kínai-európai együttműködés egész új dimenzióba kerülhetne a keleti és a nyugati fizetési rendszerek harmonizációjával, ami magyar közreműködéssel jöhet létre -