Hírek
2023. Március 14. 11:14, kedd |
Helyi
Forrás: Börzsey Barbara
Lesz-e strandszezon a Velencei-tónál?
A tavalyi extrém csapadékszegény év gyakorlatilag az egész ország területén látványos hatással volt természeti értékeinkre.
A Velencei-tó vízszintje is mélyen az optimális érték alá süllyedt, és a médiában szinte csak negatív prognózisokat lehetett hallani a tó jövőjét illetően. Megkérdeztük dr. Csonki Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, hogy milyen állapotban van jelenleg a tó, milyen intézkedésekkel lehetséges megoldani a vízpótlást, illetve mi várható az idei strandszezonban.
Kezdjük rögtön a jelen helyzettel! Hogy áll most a tó vízszintje?
Jól állunk szerencsére, most már három számjegyű, azaz 100 centiméter a tó vízállása. A tavaly mért legmagasabb értékünk áprilisban volt 102 centiméter, így tulajdonképpen idén már márciusban szinte elértük a tavalyi maximumot. Az ideális szint minimum 140 centiméter körül lenne, úgyhogy nagyjából 40 centiméter hiányzik még a tóból.
Mennyi volt a tavalyi mélypont? Mennyire kirívó ez az érték a korábbi évekhez képest?
A tavalyi legalacsonyabb érték 53 centiméter volt, előtte pedig 1949-ben 63 centiméter volt a legkisebb mért vízállás. Ha visszatekintünk az időben, akkor azt látjuk, hogy bizonyos időszakonként, olyan hét-tíz évente periodikusan fordulnak elő ezek az alacsony vízállások, tehát az elmúlt néhány száraz év nem volt egyedülálló a tó történetében. A két víztározó, melyeket az 1970-es években építettek, két száraz évet bír ki, és körülbelül a tó vizének 1/4-ét lehetséges bennük tárolni. A harmadik száraz évben már nem lehet onnan vizet pótolni, és tavaly sajnos pontosan ez történt. Ha esett is csapadék, akkor az a talajba ment, nem volt lefolyása a tó felé. Most szerencsére az elmúlt hónapokban annyi csapadék érkezett, hogy a talajvízkészletek is feltöltődtek, és elindult a lefolyás is. Elvileg most csapadékosabb évnek kellene jönnie, én bízom benne, hogy így is lesz.
A Velencei-tó vízállása és szabályozási szintjei, 1985–2023
Forrás: Közép-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság
Január végén lehetett hallani arról, hogy a Pátkai-víztározóból is elkezdték leereszteni a vizet. Ez még most is zajlik? Milyen mértékben segíti ez a tó vízszintjének a növelését?
Azt tudni kell, hogy normál körülmények között nem ebben az időszakban szoktuk leengedni a vizet, hanem egy átlagosan csapadékos évben bízva ősszel állítjuk be nagyjából azt a vízszintet, amely a nyári szezonra jó lesz. Az elmúlt időszak szárazsága miatt viszont az a helyzet állt elő, hogy még ősszel is igen rossz volt a tározók vízminősége, emiatt nem lehetett beengedni a vizet a Velencei-tóba. Meg kellett várni, hogy lehűljön a levegő, és ezáltal az algapopuláció visszaszoruljon. Az eresztés még most is tart, és márciusban még fog is, amíg el nem érjük a 370 centiméteres minimális üzemi vízszintet. De óvatosan kell eljárnunk, mert a dinnyési rész, ahonnan bejön a Császár-víz, lápterület, természetvédelmi terület. Ha túl intenzív a vízbetáplálás, akkor igen kellemetlen kénhidrogén-kiválás történhet. Besárgul a víz, és oxigénszegény állapot alakul ki, ami a halak, illetve más élőlények pusztulásával jár. Hosszú évek során azonban sikerült kikísérletezni, hogy mekkora a vízeresztésnek az a mértéke, ami még nem jelent gondot. De természetesen hetente végzünk vízminőségi ellenőrzéseket, illetve drónfelvételeket készítünk, és ha a kénkiválás legkisebb jelét is tapasztaljuk, akkor még jobban visszavesszük a vízeresztést.
A Velencei-tó nemcsak turisztikai, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos.
Arról is nemrég olvashattunk, hogy egy új csatorna épül a vízpótlásra. Pontosan hogyan kell ezt elképzelni?
Adott ugye két tározó egymás felett, és felülről jön a Császár-víz. Jelenleg a Zámolyi-víztározót teljesen leengedtük, és így a Pátkai-víztározóból gyakorlatilag egyből lefolyik a víz. A probléma az, hogy ez a 70-es években épült, azóta pedig intenzív halászati tevékenység történik rajta, illetve a körülötte lévő mezőgazdasági területekről is jelentős a bemosódás. Így egyfelől annyi üledék halmozódott már fel benne, ami jelentően csökkenti a kapacitását, másfelől pedig – ami a nagyobb baj – ennek az üledéknek nagy a foszfor- és a nitrogéntartalma. Ez kedvez az algák szaporodásának, így pedig a vízminőség is leromlik. Ez tavasszal már be is fog következni, így a vizet a tóba sem lehet beengedni. Ezért találtuk ki azt, hogy a Pátkai-víztározó körül található szivárgó árokba kötjük a két tározó közötti szakaszról a vizet. Ez azt jelenti, hogy a tavasszal a felső területről érkező friss víz nem a rossz minőségű tározóba kerülne, hanem ezt kikerülve egyenesen a Velencei-tóba érkezne. Ezzel együtt pedig a párolgási veszteség is kisebb lenne.
Elkezdődött már az építkezés?
Jelenleg a szivárgó csatorna karbantartását végezzük, még nem kezdtük el ennek a 400 méteres csatornának a kialakítását, mert még túl magas a tározó szintje. Meg kell várni, amíg 370 centiméter alá megy, addig ez a terület víz alatt van.
Ez a csatorna mennyire fogja megoldani a problémát?
Az egész problémát nem fogja megoldani, csak csökkenti a vízveszteséget. Az igazán hosszú távú megoldás a terület rekonstrukciója lenne. Tehát a két víztározó medrének kikotrása, ami által egyrészt a felgyülemlett anyagokat eltávolítanák, másrészt a tározók befogadókapacitása is nőne. Illetve, ha gyorsan szeretnénk a tavat regenerálni, akkor a külső vízpótlás jelentene megoldást, azonban ennek mindig megvannak a maga kockázatai. Vagyis ezt nem úgy kell elképzelni, hogy például a Dunából átszállítok adott mennyiségű vizet. Egyrészt ez rendkívül drága lenne, másrészt egy folyó vízösszetétele teljesen ismeretlen, nem lehet tudni, hogy milyen hatással lenne az itteni állóvíz élővilágára. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Velencei-tó nemcsak turisztikai okokból fontos, hanem legalább annyira természetvédelmi szempontból is.
Légi felvétel a nádasról
Forrás: canva
Előfordult már, hogy külső forrásból pótolták a tó vizét? Honnan lehetne ezt most megtenni?
Igen, 1993-ban és ’94-ben körülbelül 10 millió köbméter vizet tápláltunk be a tóba a felszín alatti vizekből. Az Európai Unióban már elfogadott gyakorlat a körforgásos vízgazdálkodás, ami ebben az esetben is működhetne. Gondolok itt arra, hogy a Csákvár település területén keletkezett szennyvizet megfelelő tisztítás után átvezetnénk a Csíkvarsai-rét nádasán, amely még egy szűrést biztosítana a már tisztított szennyvíznek, és megfelelő biológiai monitor után ez érkezne a víztározókba, majd onnan a tóba. Ez folyamatos vízutánpótlást jelentene, most ez a víz tulajdonképpen elvész. Emellett pedig nagyon fontos lenne, ha mi, emberek is megtanulnánk alkalmazkodni.
Alkalmazkodni a körülményekhez?
Igen. Tudomásul kellene venni, hogy a Velencei-tó egy csekély vízmélységű tó, amely igen érzékeny az éghajlatváltozásra. Biztos, hogy a jövőben is lesznek olyan évek, amikor nagyon alacsony lesz a vízállás, máskor pedig magasabb. Nekünk, embereknek is változtatni kellene a hozzáállásunkon és főleg az elvárásainkon. Nem szabad készpénznek venni, hogy – mondjuk – bármikor mellkasig ér a víz, ha három lépcsőfokot bemegyek a tóba. Vagy például ahhoz, hogy a hajóm mindig ki tudjon futni a vízre, ide bőven elég – a nagy, tőkesúlyos hajók helyett – a svertes kis vitorlás vagy a szörf.
A Velencei-tó csekély vízmélységű tó.
A vízminőséget mennyire befolyásolja az alacsonyabb vízállás?
A vízminőséggel szerencsére nem volt probléma még a nagyon alacsony vízszint esetében sem. Ami idézőjelesen gondot jelent, az a tó sótartalma, ami leengedés nélkül, a vizet a külső forrásokból pótolva folyamatosan növekszik. A sótartalomnak egyébként van gyógyító hatása is, de emellett bizonyos halaknak nem kedvez. Érdekes egyébként, hogy a tó őshonos halai remekül érzik magukat kissé oxigénhiányosabb körülmények között is, és jellemzően az idegen vizekből betelepített halfajták reagálnak érzékenyen a változásra. Emellett pedig a nádas is nagyon örül az alacsony vízállásnak, szereti, ha „szárazra kerül a lába”. Ilyenkor sokkal erősebben megindul a megújulása, mint amikor nyakig áll a vízben.
A nád szereti, ha „szárazra kerül a lába”.
Akkor ezek szerint természetvédelmi szempontból még pozitívnak is mondható, ha időszakosan alacsonyabb a tó vízszintje?
Igen, az említett szempontokból mindenképpen. A természet nem reklamál, hogy ökológiai katasztrófa történik, sőt. Például a tengermelléki káka, amely a sukorói térségben, illetve Gárdonyban egy-két foltban található, most rendkívüli módon elterjedt. Ez egy vörös könyves növény, amely a világon már elég kevés helyen található meg. Természetesen akkor, ha majd megint nagyobb lesz a vízállás, ismét visszaszorul, de most nagyon megindult a térhódítása. Vagy ha megnézzük a vadlúdállományt, azt látjuk, hogy rengeteg madár található még most is a tónál, rendkívül jól megtalálják itt a számításaikat. A természet mindig alkalmazkodik, nekünk is ezt az alkalmazkodást kellene megtanulnunk.
Tavaly elég sok elmarasztaló kritika és sajtóvisszhang érte Önöket. Hogyan hatott ez a munkájukra?
Mindig lesznek olyanok, akik a másik oldalról beszélnek, és a Velencei-tó ügye is olyan, mint a magyar foci, vagyis mindenki ért hozzá. Én mindenkit meghallgatok, illetve bárkinek szívesen elmagyarázok mindent, és szerencsére utána a legtöbben megértik a dolgokat. De van pozitív példa is, például Gárdonyban megmozdultak a civilek, és önkéntes munkával, közös erővel kitakarították az összes befolyót, hogy ne ott pangjon a víz, hanem minél több csapadék juthasson be a tóba. Tehát szerencsére nemcsak kritizálást tapasztalunk, hanem közös összefogást és cselekvést is.
Fürdőzők a Velencei-tóban
Forrás: canva
Mit várhatunk a 2023-as strandszezontól?
Jobb lesz, mint a tavalyi év volt. Ahhoz, hogy a tó vízszintje optimálissá váljon, a szezonkezdésig egy egész éves csapadékmennyiségnek kellene leesnie, amire nagyon kicsi az esély. De mindenképpen jobbak a kilátásaink idénre. A vízminőséggel most sem lesz gond, a levegőztetésre is felkészültünk, amennyiben erre szükség lesz. A kisgyerekeseknek pedig mindenképpen paradicsom lesz a biztonságosabb, sekélyebb víz.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 04. 14:07, hétfő | Helyi
K&H: indul a „pénztanárok” versenye
a TikTokon csapnak össze egymással a pedagógusok
2024. Szeptember 25. 07:52, szerda | Helyi
NAV: szeptember 30-ig igényelhető vissza a külföldi áfa
2024. Szeptember 13. 06:00, péntek | Helyi
PM: az IMF is támogatja a magyar EU-elnökség célkitűzéseit
A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) szerint a magyar gazdaság növekedése az uniós rangsor élmezőnyében lehet jövőre
2024. November 24. 12:55, vasárnap | Kék hírek
Felrobbant kézigránáttól halt meg egy fiatal férfi Horvátországban
Felrobbant kézigránáttól halt meg egy 25 éves férfi az észak-dalmáciai Kninben, két másik fiatal férfi és egy nő pedig súlyos sérüléseket szenvedett - közölte vasárnap a horvát rendőrség.