Felmérések szerint hazánkban legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység, továbbá a lakosság 15%-a nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18%-a jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.

Energialábnyomunk legnagyobb részét a hőenergia teszi ki, és ez jól mutatja, hogy Magyarországon valójában mekkora problémát jelent az energiaszegénység. A nem megfelelő fűtési rendszerek és berendezések, a rossz vagy nem is létező szigetelés, a fűtésre alkalmatlan anyagok elégetése mind-mind az energiaszegénység jellemzői. A jelenség nem csak az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb családoknál létezik, állapította meg egymástól függetlenül a Knauf Insulation és a Habitat for Humanity Magyarország*. Az energiaszegénység fogalma jelenleg még sok országban nem tisztázott, de az Európai Unió államaihoz hasonlóan Magyarországon is növekvő problémát jelent.

Mit jelent az energiaszegénység?

Energiaszegénységről akkor beszélünk, ha egy háztartás nem tudja megfelelően kifűteni a lakását, vagy ha a háztartás számára szükséges energia költségei a háztartás jövedelmének túl nagy részét teszik ki. Bár hazánkban jelenleg nincs hivatalos mérőszáma az energiaszegénységnek, de szakértők szerint akkor beszélhetünk energiaszegénységről, ha az energiaszámlák befizetése után egy háztartás fennmaradó jövedelme nem éri el a mediánjövedelem** 60%-át. Egy rossz minőségű lakás nemcsak a rezsiköltségre, vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is.

Magyarországi helyzet

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 10-20 százalékát érinti ez a probléma. Azok a háztartások, ahol nem megfelelő módon fűtenek, és ezért nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk, ebben a számításban benne sincsenek.
A lakásminőséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos problémák sokkal nagyobb arányban érintik a szegényebb háztartásokat.

Minél alacsonyabb a jövedelme egy háztartásnak, annál nagyobb eséllyel él rossz minőségű lakásban és energiaszegénységben, ráadásul a lakásminőség és az energiaszegénység egymást erősítő tényezők – egy sötét, vizesedő, hiányos, rossz minőségű nyílászárókkal ellátott, szigetelés nélküli lakás világítása és kifűtése több energiát igényel. Sokan nem tudják fűteni lakásaikat, vagy csak annyira, hogy éppen ne fagyjanak meg.

https://www.facebook.com/watch/?v=1120722611720823

Megoldás

Az energiaszegénység egyik leggyakoribb oka, hogy sokan nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat. A Knauf Insulation és a Habitat for Humanity szakemberei szerint ezzel a jelenséggel szemben az egyik leghatékonyabb módszer a szigetelés és az ezzel kapcsolatos energiahatékony felújítások támogatása lenne.

Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását és fűtési költségét. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a a padlón keresztül, 25%-a pedig a tetőn át távozik.

Gyors, hatékony és leginkább költségkímélő megoldás lehet a tetőfödém szigetelése. Már ezzel az egyszerű módszerrel is rengeteg energiát megtakaríthatunk, illetve sokat javíthatunk komfortérzetünkön is.

„Az energiahatékonysági felújításokat támogató finanszírozási formákra a rászoruló háztartásoknak van a legnagyobb szüksége, és az ő lakásaik felújításával lehetne arányaiban a legtöbb energiát megtakarítani” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően méretezett és kivitelezett szigetelés néhány éven belül visszahozza az árát, megtérül a befektetés költsége” – tette hozzá a szakember.

„Összességében elmondható, hogy a rosszabb anyagi helyzetű háztartások jellemzően rosszabb minőségű és rosszabb energiahatékonyságú lakásokban élnek. Emiatt jövedelmükhöz és a lakásuk méretéhez viszonyítva különösen magas a rezsiköltségeik súlya” – mondta Szegfalvi Zsolt a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója.

Miről árulkodnak az uniós adatok?

Az energiahatékonyság növelése cél mind Magyarországon, mind a nemzetközi piacon, az uniós tagállamokban. A gyakorlat azonban minden ország esetében eltérő földrajzi fekvésük és a lakosság környezettudatosságának függvényében. Ugyanakkor az európai ingatlantulajdonosok, családi háztulajdonosok mindannyian hasonló problémákkal küzdenek, mint Magyarországon, csak más-más mértékben. Az Unió tagállamaiban 52 millió ember nem tudja felfűteni megfelelő módon, megfelelő hőmérsékletre a lakását, illetve 87 millió ember rossz minőségű lakásban lakik. Az uniós országokban 162 millió ember olyan lakásban él, amelynek nagyon magas a rezsiköltsége, illetve 41 millió ember tartozik folyamatosan az energiaszolgáltatóknak.