Ugyanezen a napon adta át a MANK három pályázaton nyertes művészének a Hódmezővásárhelyi Művésztelep műtermeinek kulcsait, de nem csak a Művésztelep, hanem a Hódmezővásárhelyi Alkotóház is megújulva fogadja októbertől vendégeit.

„Komoly művészettörténeti hagyományokkal bír Hódmezővásárhely, ami a 19. század végében gyökeredzik, abból a polgárosodott paraszti világból, amely értékek mellé oda tudtak állni a helyiek. Így a puszták szülöttjét, Tornyai Jánost is Budapesten, Münchenben és Párizsban taníttatták. Tornyai aztán hazajött, és ennek a világnak a legendás festőművészévé vált” – mondta el Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója a megnyitón, majd átadta a Hódmezővásárhelyi Művésztelep műtermeire sikeresen pályázók kulcsokait.

Donka Gergely, Sonkoly Tibor és Máté István Hunor képzőművészek három évig alkothatnak a megújult terekben.

A Művésztelep, ahogy a szintén a MANK tulajdonában álló Hódmezővásárhelyi Alkotóház is, a pincétől a padlásig megújult, hőszigetelték az épületet, kicserélték a nyílászárókat, és sor került a teljes gépészet cserére is. A munkálatok összesen 330 millió forintból valósultak meg. Az év elején kezdődött felújítás eredményeként a Művésztelepen négy műterem várja a művészeket, amelyből háromban pályázati úton kiválasztott művészek alkothatnak kedvezményes bérleti díj fejében, a negyedik pedig közösségi műteremként funkciónál majd: éppúgy rendeznek majd itt kiállításokat, ahogy időnként a közös munka színteréül szolgál azoknak a művészeknek, akik az Alkotóházban szállnak meg és nagyobb méretű alkotáson vagy speciális géppel dolgoznak, így itt lehetőség van szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is.

Az átadó ünnepségen egyúttal megnyílt az első kiállítás is Válogatás a vásárhelyi művészek alkotásaiból címmel. Azon alkotókat igyekeztek felvonultatni ezen a tárlaton, akik kötődtek a korábban Kollektív Műteremnek nevezett Hódmezővásárhelyi Alkotóházhoz. „Ezért indul a kiállítás egy Almási Gyula Béla-képpel. Szalay Ferenctől kezdve Tuza Lászlón át Nagy Atilláig, számtalan művész munkái tekinthetők meg továbbá a kiállításon, és ha nem is a teljes vásárhelyi művészettörténetet, egy szeletét láthatják az érdeklődők” – osztotta meg gondolatait Nagy Imre, a tornyai János Múzeum igazgatója. Mint hozzátette: a műtermeket bérbe kapó fiatalok is új szint visznek ebbe a világba. Mint megtudtuk, Máté Hunor három kisplasztikáját és egy festményét hozta el, amely izgalmasan hat a vásárhelyi közegben. Donka Gergely pedig a barátaival rendezte be a műtermét: olyan installációkat és intermediális műveket hoztak, amelyek újabb gondolatfelvetéseket hoznak a vásárhelyi művészetbe.

Megújult az Alkotóház és a Művésztelep

Az Alkotóházban az öt kétágyas szoba saját fürdőszobákkal bővült, az épületben található műterem nagyobb belmagassággal várja az alkotni vágyókat. A pince hódmezővásárhelyi téglával került kiépítésre, amely ezáltal egy új közösségi térként várja vendégeit, ahogy a megújult belső udvar is, új teraszával és növényzetével. A ház megújulása során környezetbarát szemlélet érvényesült, mind a kivitelezés során, mind a jövőbeli üzemeltetésben: a házban napkollektor állítja elő a helyi meleg vizet, a wc-öblítés szürke vízzel (esővíz) történik, energiatakarékos led lámpák kerültek beépítésre az új, hőszigetelt falak közé. A ház vendégei között megfordulnak képző és iparművészek, de fotósok és zenészek is örömmel pihennek a falak között.
A MANK fennállásának elmúlt négy évében megújult a MANK központja: a Szentendrei Régi Művésztelep, 2014-ben a Szigligeti és Zsennyei Alkotóházak, 2015-ben a Mártélyi és a Galyatetői Alkotóház is megnyitotta kapuit, ezt a sort erősíti a két hódmezővásárhelyi ingatlan megújulása.

Kovács Lehel, a MANK által felajánlott, a Vásárhelyi Őszi Tárlat egyik díját átvevő művész Sepsiszentgyörgyön született 1974-ben, diplomáját 2000-ben szerezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol mesterei voltak Kis-Tóth Ferenc és Tölg-Molnár Zoltán. Az utóbbi években koncepciózusan a tájképfestészettel foglalkozik, amelyen belül a szürkület beálltával megfigyelhető fényjelenségek érdeklik. „Ezt a természetes – az ember által kapuhelyzetként megélt – nap végi szituációt ütköztetem a tájban előforduló mesterséges fényforrásokkal. Ezek lehetnek akár egy autó reflektorának fényei, egy park lámpái vagy valamilyen távoli település elszórt fényei, néha csak halvány utalásként az emberi jelenlétre, máskor főszereplővé lépve elő a képeken” – mondja.

Hódmezővásárhelyi Alkotóház

Kurucz D. István festőművész bocsátotta először, 1953-ban alkotóházként a vendégművészek rendelkezésére Tükör utcai, szülői lakóházát, majd a művésztelep erősödésének köszönhetően az Alkotóház kinőtte korábbi kereteit, így 1963-ban a Virág utca 3. szám alatt lévő épületbe költöztek – Dr. Wirth Márton orvos egykori házába, aki számos eszközzel támogatta a művészeket. A szobákat a művészekért sokat tett orvos és az alkotóházban járt és alkotott művészek után nevezték el, így Dr. Wirth Márton, Tornyai János festőművész, Szabó Iván szobrászművész, Endre Béla festő- és iparművész, Almási Gyula Béla festőművész, grafikus és az alapító Kurucz D. István festőművész neve is rákerül egy-egy ajtóra. A Hódmezővásárhelyi Alkotóház a városközpont egy csendes utcájában, műemléki környezetben található.

Hódmezővásárhelyi Művésztelep

A művésztelepet 1966-ban adták át: a korábbi közös műtermet ugyanis, amit Plohn József fotográfus hagyott a városra, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal tehetségeknek műtermi lehetőséget biztosítson, városrendezési okok miatt elbontották. Fennállása óta több művészgeneráció kibontakozását segítette elő az épület. Itt kezdte pályáját Szalay Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Erdős Péter, Hézső Ferenc, Tuza László, Samu Katalin, Lantos Györgyi, Máté István, Návay Sándor, Zoltai Attila, Rományi László és Sándor Eszter.