A Nemzeti Alaptanterv új tervezetének januári kihirdetésekor nem kapott igazán figyelmet az az állítás, hogy „kommunikációalapú nyelvoktatást” szorgalmaznak a közoktatásban. Az Angloville nyelvi tréning cég immár 10 éve szervez immerzív típusú, vagyis anyanyelvi környezetet teremtő, beszédcentrikus kurzusokat felnőttek és diákok számára, így természetszerűen örömmel fogadja ennek kimondását. A kommunikációs fókusz első kézzelfogható bizonyítéka lehet, hogy a 2019-20-as tanév végén a 9. és a 11. évfolyamon tanulóknak lehetőségük nyílik a Külföldi Nyelvtanulási Program keretében 2 hetet nyári nyelvtanfolyamon tölteni külföldön, vagy iskolai vagy egyéni szervezésben. Azonban az elmúlt hetekben a közbeszédben (médiában, közösségi médiafelületeken, egyéb fórumokon) számos félreértés volt olvasható, melyeket érdemes tisztázni.

Bár még négy hónap hátra van a nyári kurzusokig, az érdeklődést jól jellemzi, hogy az Angloville külföldi nyelviskolai partnereivel közösen szervezett programjain már minden helyet lekötöttek, több mint 300-an utaznak majd a szervezésükben. Horváth Alex, az Angloville magyarországi vezetője ugyanakkor a választott nyelviskolától függetlenül fontosnak tartja felhívni a szülők figyelmét néhány közkeletű tévedésre, illetve arra, hogy miként készüljenek fel a nyárra, hogy a lehető leghasznosabban záruljon a diákok számára a két hét külföldi tartózkodás.

Hogy kerüljük el, hogy magyar táborrá fajuljon a kint tartózkodás?

Különböző célországokba utazhatnak a diákok – Ausztria, Egyesült Királyság, Málta, Írország, Franciaország, Németország, Kína – ahová vagy az iskolájuk szervezésében, vagy egyénileg – a Tempus Közalapítvány rendszerén belül regisztrálva – juthatnak el. A nyelvtanfolyamot és a két heti külföldi tartózkodást, valamint az utazás költségeit is a Külföldi Nyelvtanulási Program keretében a magyar állam finanszírozza.

Mivel idén kb. 60 000 diákot érinthet a program, ezért biztosan lesznek olyan desztinációk, ahová viszonylag kis területre nagy létszámú magyar csoport érkezik majd. Horváth Alex szerint – ha lehetőség van rá – próbáljunk olyan célállomást választani, ahol egy nagyobb városban egy kisebb-közepes méretű nyelviskola fogadja a diákokat, ellenkező esetben nagy az esélye, hogy sok magyar diák kerül egy csoportba. Erre különösen olyan desztinációk esetén érdemes figyelni, mint pl. Málta, ahol egy szűk területre akár több ezer diák is érkezhet azonos idő-intervallumban.

Ezen túl érdemes arra is figyelni, hogy a nyelviskolai órákon túl, milyen programokon, milyen nemzetiségi összetételben vesznek majd részt a diákok. Zárt magyar csoportoknak szerveznek programokat egy-két programvezetővel, vagy lesz lehetőség más nemzetiségűekkel, vagy anyanyelviekkel gyakorolni az órákon tanultakat.

Mi garantálja, hogy nem lesz színestévé a kurzusra kapott pénzből?

A nyelviskolai csomag minden esetben fedezi a kurzus, a szállás és az ellátás költségét a célországban. Ennek díját a külföldi nyelviskola közvetlenül kapja, tehát nem a diákoknak kell fizetni. Abban az esetben, ha hazai közoktatási intézmény szervezésében utazik a gyermek, a kiutazás finanszírozásához szükséges pénzt a szervező iskola kapja, a kiutazást ők szervezik. Amennyiben saját szervezésben, egyénileg történik az utazás, úgy az egy gyermekre költhető átalánytámogatás összegét a családnak utalják el. Ezen a területen még viszonylag nagy a tanácstalanság. Horváth Alex elmondása szerint mivel a pályázati időszak csak most indul, még nem történt utalás, annak pontos időpontját még nem lehet tudni. Valószínűsíthető azonban, hogy nem utólagos lesz a finanszírozás, hiszen azoknak a családoknak is jár ez a lehetőség, akik nem tudják előre kifizetni az utazás költségét. Pontos költségelszámolást nem kell vezetni, de a gyermeket mindenképpen ki kell utaztatni – vagyis biztosan nem költhető másra az összeg.

Ha csak napi 2-4 óra nyelvtanulás van, akkor mire jó ez az egész?

A diákok általában klasszikus nyelviskolai képzést kapnak, vagyis a nap egyik felében csoportos nyelvórák zajlanak, a másik fele, pl. a délutánjuk szabad. Azonban a program keretében nem engedik el a gyerekek kezét a nyelviskolai órákon kívül sem. Érdemes olyan fogadó nyelviskolát keresni, ahol délutáni programot is szerveznek a csoportnak, így akár élesben is ki tudják próbálni a tanultakat – vagyis a mindennapi élet szituációiba csöppennek a gyerekek. Az Angloville szervezésében zajló gazdag kiegészítő programok kifejezetten olyan céllal kerülnek összeállításra, hogy a diákok élmények során, anyanyelviekkel tudják gyakorlatba ültetni a nyelviskolai keretek között tanultakat.

Praktikus tanácsok az utazóknak

Az utazás szervezése vagy az iskola feladata, vagy egyénileg történik, ennek megfelelően a kellő körültekintés elengedhetetlen a szülők részéről, hiszen mégiscsak 15-17 éves gyerekeket engednek útnak. Az egyéni résztvevők legtöbb esetben önállóan is utaznak és jutnak el a külföldi nyelviskolába. Azonban, ha még nem mozog magabiztosan a gyerek külföldön, akkor olyan külföldi nyelviskolát válasszanak, amelyik már Budapestről biztosít kísérőt.

A repülőjegyet, a biztosítást iskolai csoport esetén nagy valószínűséggel az iskola intézik, de ekkor is fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy például hogyan bánjanak a pénzzel, milyen fizetési eszközöket használjanak. Érdemes tájékozódni a bankkártyák tarifáiról, adott esetben egy bankfüggetlen, alternatív fizetési eszköz (pl. Revolut, Transferwise) választása nem csak kedvezőbb díjai, hanem a vele járó biztonság és szülői felügyelet miatt lehet javallott. Jó, ha áttekinti a család a telefontarifát, érdemes átbeszélni a gyerekkel a forgalmi díjas szolgáltatások használatát, esetleg előre korlátozhatjuk ezeket. Nézzük meg, hogy szükséges-e valamilyen beállítás, engedélyezés a telefonon ahhoz, hogy a gyakorlatlan utazó is biztonságban érezze magát. Ha a szülő nem gyakori utazó, netán először foglalna repülőjegyet, lehet, hogy megéri egy utazási iroda párezer forintos közvetítői díja, ha ezért cserébe fapados járat esetén is 24 órás, magyar nyelvű ügyfélszolgálat, és gyors támogatás jár például egy váratlan járatkésés esetén.

Családban, mégis egyedül
A gyerekeket, a választott kurzustól függően a nyelviskola családoknál helyezi el, vagy csoportosan szállnak meg diákhotelekben.
Horváth Alex szerint arra sajnos kevés az esély, hogy az egyéni utazók a fogadó nyelviskolával még a pályázat benyújtása előtt közvetlenül fel tudják venni a kapcsolatot, hogy a szállás körülményeiről részletesen tájékozódhassanak. Mégis jó, ha igyekszünk minél több információt begyűjteni a szervezőktől a fogadó félről, hogy fel tudjuk készíteni a gyerekeket. Sikeres pályázatot követően, természetesen már nincs akadálya közvetlen kapcsolatfelvételnek. Legyünk türelmesek, a nyelviskolák idén a korábbi érdeklődések többszörösét fogják kapni magyar diákoktól és szüleiktől.

Mire elég két hét?

A nyelvtanfolyam elsősorban azoknak a diákoknak lesz merőben új, akik még nem voltak huzamosabb ideig külföldön, nem találkoztak egy európai nagyváros multikulturális közegével. Ez olyan élmény, ami nem sajátítható el az iskola falai között. Horváth Alex szerint elsősorban nem a lexikális nyelvtudás, hanem bizonyos rögzült gátaktól való megszabadulás lesz az, ami biztosabb nyelvhasználatot eredményez majd az utazás végére. Előfordulhat, hogy a szülők, vagy az iskola irányából érkező nyomás hatására a diákok az őszi nyelvvizsga szezonban megpróbálkoznak nyelvvizsgával, azonban nem szerencsés a ettől a nyári tanfolyamtól garanciát remélni a sikerre. Segítheti, támogatja a biztos nyelvhasználatot, de nem helyettesíti a klasszikus tantermi, vagy kurzusokon történő nyelvtanulást, amennyiben a sikeres nyelvvizsga a cél. „A mai világban azonban azt látjuk, hogy a nyelvvizsga bizonyítványoknál fontosabb a hétköznapi használatra alkalmas nyelvtudás. Ezért is szerepelnek a konkrét vizsgafokozati elvárások helyett az álláshirdetésekben az olyan kitételek, mint például „tárgyalóképes”, „mind írásban, mind szóban”, „önálló feladatvégzéshez alkalmas” és hasonlók.”