A 2009-es gazdasági világválság óta összetett gazdasági, társadalmi és környezeti változások zajlottak le Magyarországon. Ezek közvetlenül is hatással voltak a helyi közösségek, települések mindennapi életére. Az új körülményekhez ezért akkor tudnak sikeresen alkalmazkodni, a gazdasági, társadalmi stabilitásukat megőrizni és fenntartani, ha az ott élők családi, baráti kapcsolataikon túllépve aktívan részt vesznek közösségük életében is.

Az azonos településeken élő helyi közösségek csoportjai is átalakulóban vannak; a régi kötelékek mára meggyengültek. Ezt azonban újra meg kell erősíteni, hiszen az emberek együttműködési készsége, a közösségi munkában való részvételük, a települések megtartó ereje mind hozzájárul ahhoz, hogy az ott lakók általános életminősége és közérzete javulhasson. Éppen ezért olyan új, közös kezdeményezésekre van szükség, amelyek kölcsönös bizalomra épülve újra megerősíthetik a helyi közösségek összetartását.

Kikben bíznak legjobban az emberek Magyarországon?

A hazai közösségfejlesztő szervezetek1 több mint 10 éve kezdték el kutatni az állampolgárokat kiszolgáló legfontosabb társadalmi intézmények iránti bizalom mértékét a lakosság körében. A kutatások eredményei szerint a közbizalom kifejezetten alacsony a magyar társadalomban, de a válság mégsem rontott rajta. Sőt, a 2005-ben végzett első felmérés óta a dobogó tetején álló civil szervezetek még növelni is tudták a bizalmat munkájuk iránt.

Miért hasznosak a civil szervezetek a helyi közösségek életében?

A civil szervezetek összetartó szerepet töltenek be a településeken:

Összegyűjtik és megfogalmazzák azokat a megoldandó feladatokat, problémákat, amelyek a közösség életét a leginkább befolyásolják.
Aktívan hozzájárulnak egy szoros, személyes kapcsolati háló kiépítéséhez, amelynek segítségével elindulhat a párbeszéd és az együttműködés a vállalati és az állami szektor helyi képviselői és a lakosság között.
Sikeresen képesek összehozni az egyes ügyek, témák iránt érdeklődő embereket, csoportokat.
Mivel a szervezetek munkatársai, önkéntesei maguk is az adott települések lakói, gyorsabban reagálnak a problémákra, és testreszabott megoldást találnak az egyedi igényekre. Sőt, közvetlenül ellenőrizhetik munkájuk eredményességét és hatását.

Melyek a helyi közösségek és a civil szervezetek szempontjából a leginkább támogatásra szoruló projektek?

Az 1990-es évek óta a Központi Statisztikai Hivatal minden évben közzéteszi a hazai nonprofit szektorral kapcsolatos legfontosabb statisztikákat. A 2013-ban készült részletes jelentés tanulságos képet fest a hazai társadalmi szervezetek helyzetéről:

2013-ban összesen 64542 nonprofit szervezet működött Magyarországon, ezek 88%-a klasszikus civil szervezet, azaz alapítvány és egyesület. Bár a gazdasági válságot követően kialakult forráshiány miatt néhány szervezet megszűnt, az újonnan alakultakkal együtt mégsem történt jelentős változás a szervezetek számában.

A felmérés évében a szervezetek 76%-a tevékenykedett a fővároson kívül, ők viszont a teljes szektor bevételének csak 44%-a felett rendelkeztek.
Mind a fővárosi, mind a vidéki szervezetek számára gondot okozott a működéshez szükséges bevételek előteremtése. Budapesten 35%, vidéken pedig 44,4% volt azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek kevesebb, mint 500000 forintból gazdálkodtak évente.

A tevékenységeket, támogatott ügyeket tekintve a legtöbb szervezet szabadidős és hobbi programokat szervezett 2013-ban (10843), de a második helyen már az oktatáshoz kapcsolódó nonprofit projektek álltak (8682).
Habár a hazai lakossági felmérések és az 1%-os SZJA adományok eloszlása alapján hazánkban az oktatás, az egészségügy, a szociális ügyek és a környezetvédelem tartoznak a legnépszerűbb területek közé, a források eloszlása mégsem ezt a fontossági sorrendet tükrözi. Bevételeiket tekintve az oktatási profilú nonprofit szervezetek a 4., az egészségügyi szervezetek a 9., a szociális ügyekkel foglalkozók a 6., a környezetvédők pedig a 10. helyen állnak. Ez alapján egyértelmű, hogy szükségük van minden lehetséges segítségre és anyagi támogatásra annak érdekében, hogy a legjobb ötletek ne maradjanak örökre a fiókban.

TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.

Hisszük, hogy egy kis figyelmesség csodákra képes!
A Tesco 208 magyarországi áruházában hetente átlagosan 3 millió vásárlót szolgál ki friss élelmiszerrel. Az értékteremtés számos formában megjelenik a vállalat működésében, hiszen Magyarországon több mint 20000 munkatársat foglalkoztat, és ezernél is több helyi beszállító számára nyújt üzleti lehetőséget.
Társadalmi szerepvállalásában a helyi közösségek fejlesztésére, támogatására helyezi a hangsúlyt. Kiemelt figyelmet fordít három fő területre: az egészséges életmód népszerűsítésére, az élelmiszerpazarlás csökkentésére, valamint a fiatalok fejlődési, tanulási lehetőségeinek bővítésére. Évről évre növeli azon áruházainak számát, melyek a keletkező élelmiszerfelesleget rászorulóknak juttatják el az Élelmiszerbankon és helyi civil szervezeteken keresztül; jelenleg a programba eddig 65 Tesco hipermarket kapcsolódott be. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület platina fokozatú támogatójaként 2014 szeptemberétől 2016 januárjáig a Tesco összesen több mint 430 millió forint értékben, közel 1000 tonnányi termékkel, elsősorban pékáruval támogatta a rászorulókat.

Több éve stratégiai partnere a Magyar Vöröskeresztnek és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek – hátrányos helyzetű családokat felkaroló, fiatalokat fejlesztő kezdeményezéseket, adománygyűjtő, vagy véradó programokat támogat, de katasztrófahelyzetekben is megbízható partnere a civil társadalomnak. Rendszeresen áll olyan kezdeményezések mellé, melyek az egészséges és tudatos táplálkozást népszerűsítik. 2016-ban hagyományteremtő céllal indította el „Ön választ, mi segítünk” országos pályázatát, amelynek keretében a Tesco vásárlói szavazhatják meg, hogy közösségükben mely program nyerje el a vállalat támogatását.

További információ: www.tescomagyarorszag.hu “Ön választ, mi segítünk”