Az elmúlt évben Tura lakói gyűjtötték a leghatékonyabban szelektíven a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozokat, ami jól mutatja a környezetvédelmi edukáció szemléletformáló hatását. A Galga-völgyi kisváros lakossága olyan nagy városok lakosainál is eredményesebben szelektálta ezt a 95%-ban újrahasznosítható értékes hulladékot, mint Pécs, Paks, Veszprém és Debrecen. Habár összességében jelentős mennyiséget gyűjtöttek, Budapest zöld személetű lakói a középmezőnyben szerepeltek, de még így is megelőzték Székesfehérvár és Kecskemét lakóit abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartondobozok mennyiségét.

Ha Magyarország minden településén olyan hatékonyan gyűjtenének szelektíven az italos kartont, mint Turán, akkor minden évben több, mint 100.000 fát menthetnénk meg a kivágástól.

Itt a „Leghatékonyabban szelektáló városok” listája

Magyarországon minden évben 580 millió darab (közel fél milliárd) tejes és gyümölcsleves italos kartondoboz kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakója átlagosan 60 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idén ismét elkészítette a „Leghatékonyabban szelektáló városok” rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyik magyar városban gyűjtik a legeredményesebben szelektíven ezt a hulladékot. A felmérés célja az, hogy segítse, és ösztönözze a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre, hiszen sajnálatos módon az italos kartonok 78-80%-a, azaz mintegy 452 millió darab, még mindig a szemétlerakókba kerül az újrahasznosító üzemek helyett.

Aki tud, az tud!

A „Leghatékonyabban szelektáló városok” listájának élére az idén Tura került, ahol a lakosság 39 db italos kartondobozt gyűjtött szelektíven, a fejenként felhasznált 60 darabból. A turaiak után a második legeredményesebb szelektáló közösség a pécsi (37 db/fő), a harmadik a paksi (33 db/fő), a negyedik pedig a veszprémi (31db/fő) volt, akiket a debreceniek (30 db/fő) követnek.

Ezen városok lakosai nemcsak hatékonyan szelektálók voltak, de növelték is a tavalyi visszagyűjtési eredményeiket, közülük is a legnagyobb mértékben Pécs lakossága, akik fejenként 37 darab italos karton hulladékot juttattak vissza a körforgásba, szemben a korábbi 15 darabbal. Országos szinten a legnagyobb mennyiséget, a 935.000 kg italos kartont gyűjtő budapesti lakosság ismét a középmezőnyben helyezkedik el annak ellenére, hogy a szelektáló budapestiek fejenként 17 darab, azaz hárommal több italoskartont gyűjtöttek, mint egy évvel korábban. Budapest súlyát az országos szelektív gyűjtési eredményekben jól mutatja, hogy még ez a csekély növekedés is 185.000 kg-mal növelte a begyűjtött és újrahasznosított italos karton hulladék mennyiségét.

A zöld attitűd tettekben mérhető

A szelektív hulladékgyűjtés országos rendszere az elmúlt évben jelentősen átalakult. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által irányított szerkezetváltás révén a korábbi 170 független helyi kommunális szolgáltatóból 20-22 állami regionális szervezet jött létre. E nagyszabású átalakulás révén egyes településeken csökkent, más településeken azonban nőtt a szelektíven gyűjtött italos karton dobozok mennyisége.

„Az eredményekből pontosan kiolvasható, hogy mely városokat, régiókat érintette nehezebben a kommunális szolgáltatók szervezeti átalakulása, ugyanakkor tisztán látszik az is, hogy azokban a városokban, ahol korábban kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelmi oktatásra, és kialakult már egy szelektív hulladékgyűjtési kultúra, ott a felmerülő kényelmetlenségek nem befolyásolták negatívan a lakosság környezetvédelmi attitűdjét” – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója. – „Az IKSZ azért ösztönzi és fordít kiemelt figyelmet a lakosság hulladékgyűjtési szokásainak pozitívan befolyásolására, mert a hulladék értékes anyag, amelynek pazarlása elsősorban a nem megfelelő környezetvédelmi ismeretekre vezethető vissza, és természetesen az emberi lustaságra is, amit egy régebbi felmérésünkben ismertettünk”– tette hozzá.

Akik csak szelektíven szelektálnak

Az IKSZ rendelkezésére álló adatok alapján, a „Leghatékonyabban szelektáló városok” listájának alsóházába olyan városok kerültek, ahol a fejenként felhasznált 60 darab italos karton tizedét is alig gyűjti vissza a lakosság.

Ez a helyzet sajnálatos módon Kecskeméten, ahol 5-6 db, Székesfehérváron, ahol 5 db, Miskolcon, ahol 4-5 db, Berettyóújfaluban, ahol 4 db, valamint a listát záró Komlón, ahol mindössze 3 db italos kartont gyűjtött szelektíven a lakosság az elmúlt év során.

Székesfehérváron és Kecskeméten az alacsony visszagyűjtési mennyiség azért érdemel figyelmet, mert itt a lakosság korábban 15 darab italos kartont gyűjtött elkülönítve, most pedig ennek már csak alig harmadát.

Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés már 14 éve népszerűsíti az italos kartondobozok (tejes és gyümölcsleves doboz) szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságát. A tejek, gyümölcslevek csomagolásául szolgáló italos kartondoboz 75%-a papír, amely akár 5-10-szer is újrahasznosítható, melynek révén újrapapír termékek (füzet, tojástartó, bútor, kartondoboz stb.) készülhetnek belőle, de ehhez szelektíven kell gyűjteni.