Matt Hancock egészségügyi miniszter a londoni alsóházban tartott szerda délutáni ismertetésében közölte, hogy az 56 milliós Anglia lakosságának immár a háromnegyede él olyan országrészekben, amelyekben a négyfokozatú készenléti skála negyedik, vagyis a legszigorúbb korlátozásokat előíró szintje érvényes.

Az újonnan e fokozat hatálya alá sorolt angliai városok közé tartozik Leicester, Coventry, Nottingham, Birmingham, Manchester és a vonzáskörzetébe tartozó elővárosok, valamint az e városokat környező megyék jelentős része.

Londonban és Délkelet-Anglia tágabb térségeiben már december közepe óta a negyedik készültségi szint van érvényben.

Az e fokozat hatálya alá sorolt országrészek lakóinak lehetőleg otthonról kell dolgozniuk, csak korlátozott számú indokkal, például orvosi ellátás, vásárlás, iskolába utazás vagy testmozgás céljából hagyhatják el lakóhelyüket, vagy akkor, ha az otthoni munkavégzés nem megoldható számukra.

Az érintett területek lakói csak kivételes indokokkal utazhatnak külföldre, nem hagyhatják el az e készenléti szint hatálya alá tartozó térségeket, és ezekre a területekre az alacsonyabb készültségi szintű országrészekből sem lehet beutazni.

Emellett zárva tartanak a nem alapvető árucikkeket forgalmazó boltok, a zárt térben működő edzőtermek és a szabadidőközpontok, valamint az olyan személyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, mint a fodrászatok és a szépségszalonok.

A brit kormány számítási módszertana szerint - amely a koronavírus-fertőzés megállapításától számított 28 napon belül bekövetkező haláleseteket veszi figyelembe - szerdán 981 páciens halt meg a koronavírus okozta Covid-19 betegségben.

Az áprilisi tetőzés óta ez volt a legmagasabb napi halálozási szám Nagy-Britanniában.

A szerda este zárult egy hétben 3497 halálos áldozata volt a nagy-britanniai koronavírus-járványnak, 34-gyel, 1 százalékkal kevesebb, mint az egy héttel korábbi azonos időszakban.

Március eleje óta több mint 72 ezren haltak meg Nagy-Britanniában Covid-19 betegségben.

A brit egészségügyi minisztérium szerdai ismertetése szerint az elmúlt 24 órában országszerte 50 023, a szerdán zárult egy hétben 283 337 koronavírus-fertőzést szűrtek ki tesztekkel. A heti adat 47 062-vel, 19,9 százalékkal több az egy héttel korábbi azonos időszakban kimutatott új fertőződések számánál.

Matt Hancock egészségügyi miniszter szerdai alsóházi ismertetésében elmondta, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag alkalmazása hétfőn kezdődik Nagy-Britanniában.

Ennek a vakcinának a forgalmazását szerdán engedélyezte a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA).

Hancock elmondta: az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból - amelyből a brit kormány 100 millió adagot kötött le - már hétfőn 530 ezer dózis lesz hozzáférhető, február elejéig pedig több millió adag adható be.

A miniszter hangsúlyozta: a 100 millió adagnyi Oxford/AstraZeneca-oltóanyag, valamint a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinája - amelynek nagy-britanniai alkalmazása már december 8-án megkezdődött - együtt elégséges lesz a teljes felnőtt brit lakosság beoltására a szükséges két dózissal.

Hancock kijelentette: a kormány továbbra is az egyesített oltásügyi bizottság (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) által kidolgozott, a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokat előre soroló menetrendet követi az oltási kampányban, az Oxford/AstraZeneca-oltóanyag szerdai hatósági engedélyezése azonban azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában mindenki, aki be akarja oltatni magát, hozzájuthat a vakcinához.

A brit kormány a JCVI szerdán ismertetett ajánlására a második dózis lehető leggyorsabb beadásáról arra helyezi át a hangsúlyt, hogy a legveszélyeztetettebbek közül minél többen minél hamarabb megkapják az első adagot, és így gyorsan kialakuljon náluk valamilyen szintű védettség.